Tisztelt Joachim Gauck, kedves Jochen!
Alulírottak, egykori “másként gondolkodók”, a magyarországi demokratikus ellenzék hajdani tagjai szívből gratulálunk Neked abból az alkalomból, hogy a Szövetségi Gyűlés pártjainak széleskörű egyetértésével a Német Szövetségi Köztársaság államfőjének jelöltek. Jelölésed meggyőződésünk szerint annak a polgárjogi mozgalomnak az elismerése is, amelynek fontos szerepe volt a Német Szocialista Egységpárt diktatúrájának a megdöntésében.
Számunkra, magyarok számára személyiséged és munkád eredményei mindig is példát jelentettek. Szembefordulva azokkal, akik vastag záróvonallal akarták elválasztani a jelent a feldolgozatlan múlttól, és megküzdve egyúttal az akkori szövetségi kormány aggályaival, a polgárjogi mozgalom és személy szerint Te harcoltad ki, hogy a bukott diktatúra titkosnak minősített iratai – a világon első ízben – azonnal megismerhetővé váltak mind az áldozatok, mind a tudományos kutatás, azaz a széleskörű nyilvánosság számára. Németországban nem fordulhat elő, ami nálunk Magyarországon mindennapos, hogy a volt állambiztonsági szervezet egykori titkos, „nem hivatásos” munkatársai ma magas világi és egyházi méltóságokban az antikommunista múltjukkal hencegnek, és pereket nyernek meg történészekkel szemben, akik nyilvánosságra hozzák az aktákkal igazolható tényeket. De nem fordulhat elő az sem, hogy önkényesen kiválogatott iratokat politikai ellenfelek lejáratására használnak fel.
Neked Jochen, igen személy szerint Neked köszönhetjük, hogy 1990. után visszanyertük bátorságunkat, polgári öntudatunkat a nemzeti múltunkkal való kritikus szembenézéshez. A Stasi-objektum falánál bemutatott példázatos cselekedetnek tulajdonítjuk, hogy ma van elegendő merszünk szembenézni mindazzal, ami velünk, családjainkkal, társadalmi közösségünkkel történt a Holokauszttól a kommunista diktaturák során át, egészen a III. Köztársaság 1989. okóber 23-i kikiáltásáig. A Holokauszt historikumát úgy-ahogy feltárták a jelenkorkutató történészeink, a Rákosi-és Kádár-kori diktatúrát azonban csak részlegesen lehet feltárni, akár az információs önrendelkezési jog, akár a tudományos kutatás követelményei szerint. Ha Te Berlinben elmulasztottad volna lefoglalni a Stasi-iratait, s ez a helyzetfelismerő képességed azután nem intézményesül a „Gauck-hatóság” 1991-es alkotmányos törvényei között, mi Magyarországon két évtizede íránytű nélkül imbolyognánk a politikai elbútitás és az írányított amnézia szküllája és kharübdisze között.
Mifelénk a hajdani kommunisták azt hitették el a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel, beleértve a német közvéleményt is, hogy valójában ők változtatták meg a rendszert. A jobboldal eközben azzal dicsekszik, hogy egyedül ők álltak szemben a kommunizmussal. Mi, egykori disszidensek pedig hagytuk, hogy ez a két hazugság igaznak tűnjék, hagytuk, hogy kisajátítsák, a maguk képére formálják a múltat. A te példád, kedves Jochen, azt mutatja, a múltnak a politika mindennapjai közepette sem kell eltorzulnia, nem szükségszerű, hogy a múlt a jelen foglyává váljon, megmaradhat annak, ami valójában volt. Ehhez azonban olyan emberek kellenek, akik nincsenek zavart viszonyban a saját múltjukkal, de arra sem törekszenek, hogy hőskölteményt csináljanak belőle. Benned ilyen embert tisztelünk. Biztosak vagyunk benne, hogy ezt a mostani feladatodat is olyan kiválóan fogod végezni, ahogy a "Gauck-hatóságot" megteremtetted és vezetted.
Ehhez kívánunk jó egészséget és sok erőt.
Budapest, 2012. február 24.
Baráti üdvözlettel:
Ara-Kovács Attila
Dalos György
Demszky Gábor
Hodosán Róza
Haraszti Miklós
Iványi Gábor
Kenedi János
Kőszeg Ferenc
Magyar Bálint
Mécs Imre
Radnóti Sándor
Rainer M. János
Rajk László
Szilágyi Sándor
Varga László
