Válaszolt az Európai Bizottság és az Európa Tanács emberjogi biztosa az egykori demokratikus ellenzék egyháztörvény ellen tiltakozó nyílt levelére
Viviane Reding jogkör hiányára hivatkozik, Thomas Hammarberg, megköszönve a figyelemfelhívást, felkéri a kormányt, hogy ismertesse nézeteit a törvényről
Mind Viviane Redingtől, mind Thomas Hammarbergtől válaszlevelet kapott az a tizenöt egykori ellenzéki személyiség, akik 2011. augusztus 8-án az új magyar egyháztörvény európai normákat sértő rendelkezései miatt nyílt levében vizsgálat megindítására szólították fel az Európai Unió brüsszeli Bizottsága és a strasbourgi Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosait.
"Mindeddig az EU egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével, közös Európánk bevett alapjogaival" - írták a nyílt levélben, hozzátéve: "Őszintén reméljük, hogy az egyházügyi törvény tanulmányozását követően hivatalos vizsgálatot indítanak a minden európait megillető jogok megsértése miatt."
A levelet Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László, Szilágyi Sándor és Tamás Gáspár Miklós jegyezte.
A tizenötök nevében Rajk László küldte meg a levelet a címzetteknek, ő kapta meg a válaszleveleket is.
Viviane Reding, az EB alelnöke és egyúttal emberi jogi biztosa augusztus 26-án kelt válaszlevelében leszögezi:
"A vallásszabadság iránti tisztelet az Európai Unió egyik alapértéke, és – miként Önök is aláhúzzák – szerepel az Európai Unió alapjogi chartájában, valamint az emberi jogokról szóló európai egyezményben is. "
Az EB alelnöke hozzátette: "Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy az Európai Unióról valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződések értelmében az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy az alapjogok terén interveniáljon a tagállamoknál." A levél a továbbiakban részletezi az EB hatásköri hiányának jogi okait.
2011 első hónapjaiban Viviane Reding hasonló érveléssel utasította el a fellépést a médiatörvény ügyében is, amikor az Európai Parlament ezt határozatban kérte tőle, átengedve a fellépést az emberi jogi problémáknál szűkebb technikai területtel, a határokon átnyúló audiovizuális szolgáltatásokkal foglalkozó biztosnak, Neelie Kroesnak.
Thomas Hammarberg, az Európa tanács emberi jogi biztosa augusztus 31-én kelt válaszlevelét másolatban megküldte a magyar kormány strasbourgi állandó képviselőjének is.
Bevezetőjében részletezi azokat az európai emberi jogi egyezményeket és bírósági állásfoglalásokat, amelyeket a nyílt levélben foglalt panaszok érintenek. Ezek után kijelenti:
"E jogok és normák megsértéséről szóló minden állítást, mint amilyenek az Önökéi is, igen komolyan fontolóra veszek. Ezért párbeszédet kezdeményeztem a magyar hatóságokkal, arra kérve őket, ismertessék velem az új törvénnyel kapcsolatos nézeteiket."
Hammarberg hozzáteszi:
"Mielőtt további lépéseket tennék, tekintettel e kérdéskör bonyolultságára és érzékeny voltára szeretném alaposan megismerni a vonatkozó törvényt és annak a magyarországi vallásszabadságra gyakorolt hatását, különös tekintettel a vallási státuszuktól megfosztott gyülekezetek további sorsára. "
Az ET emberi jogi biztosa végül kijelenti:
"Amennyiben vizsgálatra kerül sor, bízom benne, hogy sikerül nyílt és konstruktív párbeszédet folytatnom a magyar kormánnyal. Ugyancsak számítok a civil társadalom olyan képviselőinek véleményére, mint amilyenek Önök is."
Thomas Hammarberg 2011 elején vizsgálatot folytatott a magyar médiatörvényről; Magyarországra látogatott, majd februárban részletes Véleményt adott közre: "Magyarországnak követnie kell az Európa Tanács normáit és biztosítania kell a szólás szabadságát és a média pluralizmusát" címmel.
(http://www.coe.int/t/commissioner/news/2011/110225mediahungary_EN.asp)
továbbította:
Rajk László
www.iprotest.hu
